Régészeti feltárások, leletek

Dromedárokat, más néven egypúpú tevéket ábrázoló életnagyságú sziklafaragványokat fedeztek fel Szaúd-Arábia északnyugati részén régészek, akik szerint az időszámításunk előtti, vagy szerinti 1. századból származó leletek egyedülállónak számítanak a térségben.

A kép illusztráció

A CNRS francia kutatóközpont, valamint a szaúdi turisztikai és nemzeti örökségvédelmi bizottság munkatársai az Antiquity című folyóiratban számoltak be a felfedezésükről, amely új fényt vet az Arab-félsziget sziklaművészetének evolúciójára – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon.

A Szaúd-Arábia északnyugati részén fekvő El-Dzsauf tartománybeli lelőhelyet még 2016-2017 folyamán tárták fel a szakemberek. Noha a lelőhely pontos korát nehéz meghatározni, a jordániai Petra romváros egyik domborművével összevetve a régészek arra jutottak, hogy a szobrokat az időszámításunk előtti, vagy szerinti 1. században fejezték be.

A szakemberek tevéket és egyéb patás állatokat ábrázoló, csaknem tucatnyi életnagyságú kődomborművet azonosítottak három sziklába vésve. A természetes erózió mára megcsonkította az alkotások egy részét, és eltűntette a kifaragásukhoz használt eszközök nyomait is.

Az állatokat hám nélkül, természetes testhelyzetben örökítették meg. A faragott jelenetek egyike különösen szokatlan: egy dromedár és egy, a sziklaműveken nagyon ritkán ábrázolt szamár találkozását örökíti meg. Az alkotások egy részének témája ugyancsak jelentősen eltér a térségre jellemző ábrázolásokétól és a kivitelezésük módja is különbözik a hasonló típusú szaúdi lelőhelyeken talált leletekétől.

A sivatagi környezet és a karavánutakhoz való közelsége miatt a szakemberek úgy vélik, hogy a lelőhely, amely környezeti adottságai révén alkalmatlan volt rá, hogy állandó településeknek adjon otthont, pihenőhelyként szolgálhatott az utazók számára, vagy vallási szertartásokhoz használhatták.
– MTI –